Tényleg Svédországból származik a jóga?

Földes András írt egy jó kis kattintásvadász cikket a Telexen: A ma ismert jógát a svédek találták ki, India csak ügyesen adta el nyugatra

Mark Singleton 2010-ben megjelent és azóta sem vitatott könyvére hivatkozik. Singleton arra a következtetésre jut, hogy a 20. század elejéig a jógának semmi köze nem volt sem a testmozgáshoz, sem pedig az egészséghez, és sok póz a svéd tornából származik, amit a britek vittek Indiába, majd onnan, már spirituális köntösben visszakerült nyugatra.

Van néhány dolog, amit érdemes ezzel kapcsolatban tudnod:

  • Ha kiveszed a jógából a spiritualitást vagy a tudat működését szabályozó gyakorlatokat, akkor nem jógázol, hanem tornázol. A jóga lényege éppen a spirituális köntös és a hatás a tudat működésére.
  • A legtöbb ma ismert gyakorlatsort a nagypapám is írhatta volna, mert akkor keletkeztek, amikor ő volt fiatal (ezt Bakonyi Panni mondta, szabadon idézem). Ráadásul akkor még ilyen menő és kényelmes jógamatracok sem léteztek.
  • Azt is mondják, hogy a mozgás elsődleges célja a tested felkészítése a meditációra, hogy hosszan tudj ülni nyújtózó gerinccel. Az egészség pedig alap, ha spirituális gyakorlatokat szeretnél végezni.
  • A cikk nem ír a relaxációról, légzőgyakorlatokról, meditációról, ami a legtöbb új irányzatban is része a jógagyakorlásnak.
  • Bár a szanszkrit nyelv csodaszép, a jóga nem a szanszkrit ászananevektől spirituális (ászana testhelyzetet jelent), hanem a gyakorlásodtól. A szanszkrit ugyanúgy nyelve a jógának, ahogy az orvostudománynak a latin. Az egyik népszerű új irányzat, a Vinyasa Krama alapítója, Matthew Sweeney át is nevezett ászanákat. Ez annyira bevett szokás, hogy az egyes irányzatok póznevei között sok különbséget találhatsz, például a Savászanát (hulla póz, relaxációs póz) a Jóga a mindennapi életben (szintén újabb) irányzat Ándandászanának (boldogság póz) hívja.
  • A hindu kultúrában az a szuper, hogy nagyon könnyen és kreatívan képesek integrálni a klassz dolgokat.
  • A jógagyakorlást a helyhez, időhöz és körülményekhez igazítják. Ráadásul mindenki máshonnan indul és egyéni úton halad, így a megfelelő következő lépés, a fejlődési lehetőség is az egyén körülményeitől és érdeklődésétől függ, ami nagy-nagy szabadságot ad. A jóga egyik célja megszabadulni a kötelékektől.
  • A Napüdvözletnek először voltak mantrái (szent hangok), amik már az ősi írásokban szerepelnek, és később passzintották hozzá a testgyakorlás részt. Ezért is lehet ennyiféle Napüdvözlet. A pózokat én is variálom az óráimon, sőt, még új elemeket is teszek a Napüdvözletbe, ha éppen úgy hatékonyabb a gyakorlás célja szempontjából. Miért ne tenném? 🙂
  • A korai írások jellemzően a keretek, az egyes irányzatok mesterei pedig ezeket pontosítják, részletezik. Az már tradíciótól függ, hogy ki milyen kereteket fogad el. A jóga egyik alapműve, Patandzsali Jóga-szútrája az ászanákról nagyjából annyit mond, hogy akkor megfelelő, ha szilárdan megtartott és kényelmes.* A mű valamikor i.e. 4. sz. és i.sz. 6. sz. között keletkezhetett, és 8 lépésben összegzi a jóga folyamatát (1. Erkölcsi szabályok, 2. Magatartási szabályok, 3. Ászana, 4. Légzésszabályozás, 5. Koncentráció, 6. Meditáció, 7. Érzékek visszavonása, 8. Teljes lelki elmerülés). A másik alapmű, a Hatha-jóga lámpása i.sz. 15. században keletkezett, és tartalmaz testhelyzeteket, de nem 84-et (legalábbis az a verziója, amit én ismerek, 16 ászanát említ és magyaráz), csak hivatkozik arra, hogy Siva, a jóga első mestere ennyi ászanát tanított.
  • Iyengar nemcsak ászanákat adott, hanem egy egész rendszert spirituális és filozófiai háttérrel. Az egyik legfontosabb újítása az volt, hogy bevezette a segédeszközöket (jógatégla, blokk, heveder stb.), amik könnyítést adnak a pózokhoz. Ezt a saját gyakorlása alapján tette, és azért is, mert látta, hogy a nyugati ember teste más, mint az indiaiaké.
  • Tehát igen, simán elképzelhető, hogy a mesterek a svéd tornából vett elemekkel kiegészítették a jóga testgyakorlás részét.

Összegzésként az jut eszembe, hogy egy újszülöttnek minden vicc új 🙂 És ha csak a fizikai gyakorlást végzed, már azzal rengeteget nyersz, teljesen mindegy, hogy jógának vagy tornának nevezed.

És persze továbbra is támogatom, támogasd te is a Telexet!


* Az ászanáról 3 szútra szól:
II.46. Az ászana szilárd és kényelmes.
II. 47. Kivitelezése erőlködés nélküli, és a (meditációban kialakult) tudatállapot vég nélkül fenntartható benne.
II. 48. Ezt követően az ellentétpárok kettősségei már nem zavarják a jógit.
(Gaura Kṛṣṇa, Dāsa: Patañjali – Yoga-Sūtra, Második rész.)