A kereszténység és a jóga kapcsolatáról csodálatos interjút olvashatsz a Keresztény jóga oldalán.
Amit a cikk is említ, hogy a jóga heterogén. Spirituális hátterét a hinduizmus adja, ami a harmadik legnagyobb világvallás a kereszténység és az iszlám után. A hinduizmus valójában nem is egyetlen vallás, hanem India ősi vallásainak összefoglaló neve. A hindu szó a 19. században terjedt el: a muszlimok az Indus-vidék lakóit nevezték hinduknak, a folyónév perzsa alakjából. És ez az egyik magyarázata annak a félreértésnek, hogy a hinduizmus politeista, azaz többistenhívő vallás lenne. Miért, nem az?
Nem 🙂
A hindu istenkép
A hinduizmusnak számos vallási ága van, Istennek egy-egy aspektusával a középpontban. Ezek jól megférnek együtt úgy, hogy integrálják egymás elképzeléseit. Sőt, a keresztény és a buddhista filozófiát illetve teológiát is.
A hinduizmus gaudíja-vaisnava ága például Isten három aspektusát említi, a mindent átható Brahmant, a mindenki szívében jelenlévő Paramátmát és a személyes Bhagavánt. Egy Isten, három különböző arculattal. Noha ők a Legfelsőbb és végső Igazságnak Bhagavánt (Krisnát) fogadják el, tiszteletben tartják, hogy Isten eléréséhez különféle utak vezetnek. A jóga ezek közül melyiket részesíti előnyben?
- A jógairodalom egyik legfontosabb művében, Patandzsali jóga szútrájában a minden élőlény szívében jelenlévő Paramátmá arculat jelenik meg. Ezért is kap fontos szerepet minden élőlény tisztelete, hiszen Paramátmá ugyanúgy megtalálható a növények és az állatok szívében is.
- A jóga másik alapműve, a Bhagavad-gítá egyetlen személyes Istent és az Ő odaadó szolgálatát helyezi a középpontba.
- A harmadik fontos mű, A hatha-jóga lámpása pedig a jóga tantrikus ágának az alapja. Itt az egységből származtatnak mindent, ez egy úgynevezett nonduális elképzelés: egyetlen Isten létezik, akinek minden a része, és az elkülönülés, amiben jelen helyzetünkben vagyunk, tulajdonképpen Isten játéka.
Az, hogy a hinduk több istenben hisznek, félreértés, aminek egyik oka, hogy sokan egy kalap alá veszik ezeket a rendszereket, noha nem több istenről, hanem a hinduizmus különféle ágairól és Isten különféle arculatairól van szó, amelyeken keresztül a jógát gyakorló eljuthat hozzá. És éppen ezért van létjogosultsága akár a keresztény jógának is.
A másik ok, hogy a hindu írásokban megjelennek félistenek, akik különleges képességekkel felruházott lények, és az univerzum működését irányítják. Van olyan félisten, aki az egész univerzum működéséért felel (Brahmá), van aki a tűzért vagy a vízért, de gyakorlatilag mindennek van felelőse. A Napistenről (Szúrja) a gaudíja-vaisnavák például azt mondják, hogy ezt a posztot ebben az univerzumban jelenleg maga Bhagaván tölti be, mert nem volt rá más alkalmas személy. Ha napüdvözletet végzel jógaórán, akkor ez spirituális szempontból leborulás a Legfelsőbb, személyes Isten előtt (mentálisan pedig az uralkodási, irányítási vágy elengedése, meghajlás egy felsőbb erőnek). De ott van például Ganésa, az elefántfejű félisten, akit mindenki imád, mert segít elhárítani az akadályokat az útból, akár anyagi, akár spirituális célod van.
Kik azok a démonok, akiket egy jógaóra után ki kéne tessékelni?
A gaudíja-vaisnava megközelítés szerint a démonok – a félistenekhez hasonlóan – különleges képességekkel rendelkező lények. Hatalmat akarnak és uralkodni, ezért folyamatosan támadják a félisteneket. Istennek egyik kedvtelése, hogy időről-időre alászáll az anyagi világba és démonokat gyilkolászik, megvédi híveit, helyreállítja a békét.
Mindez elképzelhető úgy is, mint minőségek, energiák harca. Valamilyen mennyiségben mindkettő bennünk van. Végül remélhetőleg a jó legyőzi a gonoszt, az isteni természet győzedelmeskedik a démoni természet felett.
Spirituális megközelítésben a jóga olyan gyakorlatok, technikák, módszerek összessége, amivel megküzdhetünk belső démonainkkal, és jobb emberré válhatunk. A gyakorlás, a folyamat végső célja pedig az, hogy eljussunk a Legfelsőbb Igazsághoz.
Lehet-e a jógát spiritualitástól függetlenül gyakorolni?
Persze, a jógának rengeteg jótékony hatása van fizikai és mentális szinten is, erről olvashatsz a nyitólapon vagy googlizz rá. Istenek és démonok szempontjából, amikor jógaórán a bőrükbe bújsz, elképzelheted ezt úgy is, mint egy mesét. Ha beleéled magad, egy különleges világba röppensz, ami nemcsak a kreativitásodat és fantáziádat élénkíti, de szuperül ki is kapcsol a hétköznapi mókuskerékből.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hinduizmus
http://mibt.hu/hinduizmus/
https://hinduizmus.hu/hindu-istenek/avatarok-inkarnacio
A.C. Bhaktivedanta Swami Prabhupáda: A Bhagavad-gítá Úgy, ahogy van